2017. június 21., szerda

[II. 15. - Neki sem sikerült]

Halihalloo,
ahogy ígértem itt is a következő rész ma. :) Umm, végre fény derül a mai részben egy dologra, amire eddig csak célozgattam, ami körül eddig csak kerülgettem a forró kását. Remélem tetszeni fog nektek a rész, írjátok meg kommentben a véleményeiteket!^^ Jó olvasást! Xx♥



Chanel Adele Sangster

A délutánt Niallékal töltöttük, este pedig újra kettesben maradtunk. Én neki láttam rendet tenni a konyhában, míg Liam gondolom nem tudott mit kezdeni magával, ezért mögöttem állt és egyfolytában piszkált, aminek idegesíteni kellett volna, ehelyett mindinkább megnevetetett.
- Tudod mit? – egyenesedtem fel hirtelen, aztán felé fordultam, mire meglepődve pislogott rám, nekem pedig az arcomba kellett harapnom, nehogy elnevessem magam. – Menj és szedd össze a kottáid holnapra, hogy nehogy megint itt felejts valamit. Addig sem vagy láb alatt.
- Láb alatt vagyok? – biggyesztette le a száját, mire a kezeimet az arcára csúsztattam és vártam, hogy rám nézzen.
- Igen – válaszoltam neki komolyan, de aztán muszáj volt nevetnem a fancsali képén, amit vágott. – Megint elfogsz aludni, és aztán majd rohannod kell be és lefognak szidni, plusz még a kottáidat is itthon felejted. Szóval indíts az emeletre.
- Jól van, jól van, igazad van, megyek már – sóhajtott fel mosolyogva. – De cserébe adj egy csókot.
Lábujjhegyre álltam, aztán megcsókoltam, mire a kezeit rögtön a derekam köré fonta és magához rántott. El is húzódtam tőle, mielőtt túlságosan is belemélyedhetett volna.
- Na, nyomás – csaptam a hátsójára, mire elvigyorodott, aztán megint felém hajolt, végül egy puszit nyomott az arcomra.
- Azután lefürdök és várlak az ágyban. Siess – suttogta a fülembe, aztán sejtelmesen mosolyogva elengedett és kiindult a konyhából, míg én csak álltam ott megrökönyödve és próbáltam magamhoz térni. Megráztam a fejem, aztán nagy nehezen visszafordultam a mosogatógép felé és az ajkamat rágcsálva pakoltam bele tovább.
Biztosan a szexre gondolt. Tuti, hogy leakar velem feküdni, nem egyszer próbálkozott már be. És teljesen igaza van. Le kellett volna már feküdnünk. De átkozottul tartok tőle. Nem akarom mindkettőnket egy kellemetlen helyzetbe sodorni, noha azt hiszem, azt semmiképpen sem lehet elkerülni. Előbb utóbb beszélnünk kell róla, és mivel már az utóbb kártyát kijátszottam, nem sokára túl kell esnünk rajta. Bárcsak ma is meg tudnám úszni az egészet.

Annyira elmerültem a gondolataimban, hogy még kétszer áttöröltem a pultot, mire észbe kaptam, végül vonakodva felindultam. A dolgozószoba ajtaja csukva volt, így rögtön a háló felé fordultam. A fürdőből víz csobogását hallottam, úgy hogy Liam még biztosan zuhanyozott. A szekrény elé vonszoltam magam és egy ideig csak néztem a tartalmát. Fogalmam sem volt, mit kellene felvennem ahhoz, hogy Liam ne akarjon velem lefeküdni, bár azt hiszem, az úgy sem jönne össze. A kezemben még csak a fehér pólója volt, ami tegnap is rajtam volt alváskor, mikor kijött egy törülközőben a csípőjén. A mellkasán és a hátán még vízcseppek voltak, én pedig kicsit megbabonázva bámultam végig a testét. A mellkasán kívánatosan kunkorodott a szőr, ahogy a hasa alján is.
A tekintetemet visszavezettem az arcára, és rögtön a szemtelen vigyorba ütköztem, ami az arcán rajzolódott ki. Barna szemei izgatottan csillogtak, a szemeimet pedig vonzotta, mikor végig szántott az alsó ajkán a nyelvével. A kurva életbe, direkt csinálja velem!
- Mehetsz fürdeni – mondta könnyedén, még mindig szemtelenül vigyorogva, mire visszafordultam a szekrény felé és hirtelen kedvet kaptam piszkosul megleckéztetni őt. De amilyen gyorsan jött az ötlet olyan gyorsan el is iszkolt az elmémből. Még mindig nagyon féltem az estétől, de inkább meg kéne próbálnom élvezni és ki tudja, még sikerülhetne. A bajjal meg akkor foglalkozni, mikor már megtörtént. Fogalmam sincs mikor lettem ilyen elővigyázatos.
Kikaptam egy fehér csipke tangát a fiókból, aztán a lábammal visszatoltam azt, majd elrejtettem az anyagot a póló mögé és becsuktam a szekrényajtót. Ötletem sem volt, hogy mit mondhatnék neki, így hát csak elindultam a fürdő felé. Mikor mellé értem, a karom hozzádörzsölődött az övéhez, mire olyan volt, mintha az áram csapott volna meg. Gyorsan elhúztam a karomat, aztán bemenekültem a fürdőbe és behúztam magamra az ajtót. A pultra leraktam a pólómat és a bugyit, majd megtámaszkodtam a kagyló mellett és pár percig csak a tükörképemre bámultam. Gyerünk Chanel, szedd már össze magad!

Miután letusoltam, kimostam a fogaimat, majd bekentem a testemet testápolóval. Természetesen elszöszmötöltem az időt mindenfélével, a zuhany alatt is kétszer átrendezgettem az összes tusfürdőt, sampont és hajkondicionálót, és fel alá járkáltam, míg a testem be nem szívta a krémet. Ezután egy ideig még nézegettem magam a tükörben, vizsgáltam magam és körbe-körbe forogtam előtte, végül megráztam a fejem és leengedtem a hajamat a rendezetlen kontyból, amibe fürdés előtt felfogtam.
A gondolataim csakis Liam körül forogtak, és hogy vajon mit csinálhat odakint, meg hogy hogy értette azt, hogy az ágyban vár. Talán meztelenül fekszik be? Ha így van, aligha tudom visszautasítani. Na és ha csak én elégíteném ki őt? Kétlem, hogy nem kérdezné meg, hogy miért nem akarom őt. Semmiképpen sem akarom elárulni neki miért nem akarok lefeküdni vele, legalábbis nem ma. De lehet sikerül. Talán csak hagynom kéne magam, és engedni neki, hogy azt csináljon velem, amit akar. Ha átadnám neki a testemet lehet, mindkettőnknek megadhatná azt, amit annyira akarunk.
Vagy egyszerűen csak túl sokat gondolkodok az egészen. Ki kéne mennem elé, meztelenül, ahogy az első alkalomkor is tettem, vagy inkább törülközőben és hagynom kellene, hogy a dolgok megtörténjenek. És ezt is fogom tenni.
Csak most törülköző helyett inkább magamra kapom a pólóját. De bugyit és melltartót se veszek fel. Olyan lesz, mintha meztelenül állnék elé. Csak le kell húznia a pólómat. Igen, ez jó lesz.
- Chanel? Minden rendben van? – hangzott a hangja az ajtó túloldaláról, mire ijedtemben összerezzentem és oda kaptam a fejemet, miközben remegő kezekkel gyorsan a póló után nyúltam.
- Igen, persze. Jövök – kiáltottam vissza, miközben magamra kaptam a pólót, aztán az ujjaimmal végigszántottam a hajamon, majd eltoltam magam a pulttól és elindultam kifelé. Liam az oldalamon állt az ágy előtt, ami az ajtó mellett van, és ahogy meghallott rögtön felém fordult. Egy fekete alsót viselt, ami izgatóan hangsúlyozta ki büszkeségét.
-  Minden oké? – kérdezte mosolyogva, miközben odaléptem hozzá. Egyik kezét a derekamra csúsztatta, én pedig az alsó ajkamba haraptam és szorosan összezártam a combjaimat. Nem hiszem el, hogy képes voltam kijönni hozzá fehérnemű nélkül, mikor nem vagyok biztos a dolgomban.
Némán bólintottam a kérdésére és lesütöttem a szemeimet, mikor a másik kezét az arcomra csúsztatta. Fentebb emelte a fejem, mire újra felpillantottam gyönyörű barna szemeibe. Az ajkai hívogatóan csillogtak.
Lehajolt hozzám és megcsókolt, miközben közelebb vont magához. A szájával teljesen bekebelezte az enyémet és olyan mohón csókolt, hogy teljesen izgalomba hozott. Igen, csak erre van szükségem. Rá van szükségem. Minden rendben lesz.
Egy nyögés csúszott ki a száján, mikor a nyelvét átnyomta a számba, az enyém pedig elébe sietett. Még jobban magára húzott, miközben az arcomat erősen tartotta és tovább csókolt hevesen és szenvedélyesen. Melleim a pólón keresztül a mellkasának nyomódtak, éreztem, ahogy megkeményedtek és megnyúlta a mellbimbóim. Már a csókjával felizgatott és ezt egy nagyon jó jelnek véltem, remélem az este továbbra is ilyen sikeresen fog folytatódni. Mikor lihegve elhúzódott tőlem, végig simított az alsó ajkamon a hüvelykujjával, én pedig gyorsan emelkedő és süllyedő mellkasát figyeltem. A keze lecsúszott az arcomról a csípőmre, így már mindkét kezével azt markolta. Vajon észrevette már, hogy nincs rajtam bugyi?
- Chanel… - lehelte újra a számra, mielőtt megcsókolt volna, ezúttal sokkal könnyedébben és lassabban. – Kívánlak – mormogta az ajkaimra. – Te kívánsz engem? – kérdezte, nekem pedig hirtelen a torkomon akadt a levegő. Édes istenem, kívánom őt, akarom őt, mindennél jobban. És bele sem merek gondolni, hogy mi történhet, ha a testem nem így vélekedik róla.
- Igen – mormogtam vissza, majd a kezeimet felcsúsztattam a hasán át a mellkasára. – Igen – morogtam újra, mire szinte rögtön megcsókolt. A kezei még mindig a pólómon keresztül mozogtak a csípőmön, simogatott, belém vájta az ujjait és megragadott. Feszülten vártam, mikor ér már végre a bőrömhöz az övével, és kis híján felkiáltottam örömömben, mikor a kezei megindultak lefelé és megfogták a pólóm alját. Lassan kezdte felhúzni, tudtam, hogy csak azért, hogy legyen időm megállítani őt, ha akartam volna. De nem akartam, meztelenül akartam végre lenni és azt akartam, hogy hozzám érjen. Mindenhol.
Elvállt tőlem, mikor lehúzta rólam a pólót és kissé elkerekedett szemekkel bámult rajtam végig. A fogaimmal rögtön az alsó ajkamba haraptam és az arcát figyeltem, miközben nehezen lélegeztem. Élesen beszívta a levegőt, majd egyik kezét visszavezette a csípőmre, az a finom érzés megint belém csapott, mikor a kezét a csípőmre helyezte.
- Gyönyörű vagy – lehelte, miközben a másik kezét megint az arcomra csúsztatta, aztán a hüvelykujjával kirántotta az alsó ajkamat a fogaim közül. – Kibaszott gyönyörű vagy Chanel – lehelte a fülembe, én pedig lehunyt szemekkel megremegtem és türelmetlenül vártam rá, hogy tegyen végre valamit.
Megint megcsókolt, miközben hátrálni kezdett, majd maga után húzott és megfordultunk, így én álltam az ágy előtt. Finoman tolni kezdett, mire lehuppantam a matracra, de ő jött utánam, így egy percre sem szakítottuk meg a csókunkat. Fentebb másztunk, miközben egyre hevesebben csókolóztunk, a lábaim közé feküdt és mikor a mellkasa felhevült melleimnek nyomódott, akaratlanul is kicsúszott egy nyögés a számon. Megragadta a csípőmet és belepasszírozta a matracba, aztán a számba morgott, majd elszakadt tőlem és a nyakam kezdte csókolgatni. Végig csókolta a kulcscsontomat, aztán a vállamat, majd ugyanazon az úton indult vissza, csak már harapásokat és nyalintásokat hagyva. Felnyöszörögtem, mikor kiszívta a nyakam, nem is egyszer. A mellkasomon is hagyott pár harapást és lila foltot, míg áttért a nyakam másik oldalára és a műveletet megismételte ott is. Türelmetlenül felnyöszörögtem, mire visszatért a mellkasomra, majd az ajkaimmal a bal mellem felé közelített, én pedig csukott szemekkel vártam. Mindketten felnyögtünk, mikor rákapott a mellemre, a nyelvével körözött egyet a mellbimbóm körül, majd szopni kezdte. Az ujjaim barna hajába szántottak, és megmarkoltam a tincseket. Az alsó ajkamat marcangolva élveztem, ahogy kényezteti a melleimet, egyik a kezével, a másikat a szájával. Megcserélte, és a másikat is a szájába vette, majd mikor kiszórakozta magát gyengéden megrántotta, mielőtt elengedett volna. Lihegve felnyitottam a szemeimet és pislogva lenéztem rá a sötétben.
- Egyszer mellbe foglak dugni – mondta rekedtes hangon, nekem pedig már a hangjára és a szavaira is reagált a testem, a hasam görcsbe rándult és hirtelen azt kívántam, bárcsak most váltaná be az ígéretét. Kezeivel a combjaimba markolt, és szét húzta őket, heves lélegzetvételemet pedig álcázni sem próbálom. – Rohadtul vágyom rád. Nem akarok szarakodni – hörögte, miközben az ujjaival lefelé táncolt a hasamon. Megremegtem, mikor végig simított a vénuszdombomon, aztán az ujjait a csiklómra nyomta, belőlem pedig egy nyögés csúszott ki. Szájával a hasamat nyalta, szívta és harapta, az ujjaival pedig izgatott, kibaszottul izgatott. Fel és le simogatott, miközben újra meg újra körözött egyet a csiklómon, ujjai eleje a bejáratomnál incselkedtek. – Istenem olyan nedves vagy – morogta a hasamba, aztán feltolta egy ujját, belőlem pedig egy még hangosabb nyögés szakadt ki. Te jó ég, ezer éve, hogy bárki más járt volna bennem a saját ujjaimon kívül. És még így sem tudtam összekaparni magamnak egy kibaszott orgazmust. A gondolat olyan gyorsan cikázik át az agyamon, hogy képtelen vagyok visszafogni. Mi van, ha Liamnek sem sikerül orgazmusra bírnia? – Emlékszel… - morogta – mikor három ujjam is benned járt?
- S-soha senki nem ujjazott meg úgy – nyekeregtem, aztán éreztem a bőrömön, ahogy elmosolyodik. Hamar elterelte a gondolataimat, valószínűleg csillagokat láttam, mikor még egy ujját társította a forró nedvességemben. – Istenem – nyögtem fel, Liam pedig végig nyalintott az új sebeimen. Lassan mozgatta az ujjait ki és be, én pedig azt hittem meghalok. Sürgősen szükségem volt a farkára. Kellett. Muszáj volt, hogy bennem legyen. El akartam élvezni. – Liam – próbáltam megszólítani, de próbálkozásom is nyögésbe torkollott. – Kérlek. Akarlak. Nem az ujjaidat – könyörögtem, mire felemelkedett a fejével rólam és visszajött hozzám, de az ujjait még mindig lassan mozgatta bennem.
- Imádom, ahogy könyörögsz.
- Liam, kérlek – nyöszörögtem.
- Igen baby, megkapsz. Jól van – suttogta nyugtatóan, miközben a szája súrolta az enyémet és az kihúzta az ujjait. Fájdalmas ürességet éreztem utánuk. Remegve felsóhajtott, mikor lerúgta magáról az alsót, az én szemeim pedig rögtön lecsusszantak a férfiasságával egy vonalba. Liam készen állt rám, valószínűleg régebb óta, mint én azt eltudom képzelni. Őrjítően meredezett a farka, én pedig nem bírtam tovább magammal és a kezemet rácsúsztattam. – Igen – szakadt ki egy nyögés a szájából, én pedig a számat harapdálva szorítottam rá a büszkeségére és mozgattam rajta a kezemet fel és le. – Isteni, isteni vagy Chanel, basszus – morogta, és legszívesebben én is nyögtem volna. Nem is érzékeltem, hogy elővett egy gumit, csak megcsillanni láttam a csomagolását a sötétben. Elengedtem a farkát és figyeltem, ahogy felhelyezte az óvszert, miközben nyeltem egy nagyot, majd a tekintetemet visszavezettem az arcára. – Jól vagy? – kérdezte, és az egyik kezét felvezette az arcomra, majd végig simított vele a varraton. – Biztos, hogy akarod?
- Igen! – könyörgöm, ne kérdezgess tovább, csak csináld. – Igen Liam, kérlek.
- Szeretlek – súgta, miközben megcsókolt, aztán közelebb férkőzött a lábaim között, majd a bejáratomhoz rakta a férfiassága elejét. A lélegzetem a torkomon akadt, miközben lassan belém nyomult. A testem ellenállt az idegen behatolásra, és égetett ott lent, mire a szemeimet összeszorítottam. Liam kiszabadította az ujjával az alsó ajkamat, miközben az arcomat simogatta, és csókolgatott. Óvatosan belém döfött, belőlem pedig egy vinnyogás csúszott ki. – Ne haragudj. Ne haragudj baby – mondta a csókok között, én pedig felsóhajtottam válaszul.
- Jól vagyok – préseltem ki magamból és csukott szemekkel vártam, hogy elmúljon az égető érzés. Várt egy kicsit, amíg megszokom őt, és mikor késznek éreztem magam rá, felemeltem a lábaimat és a derekára kulcsoltam őket. Elmosolyodott és még mélyebben hajolt belém, én pedig újfent csillagokat láttam. Édes istenem. Itt van. Bennem. Újra. Megint. És nem hagy el többet.
- Oh, istenem – szakadt ki belőle is, mikor kihúzódott, aztán újra előre lökte a csípőjét. Hosszú nyöszörgés csúszott ki a számon. – Annyira… csodálatos – motyogta, én pedig az alsó ajkamat harapdálva bólogattam és kaptam újra meg újra a szája után. Egy hangos nyögés hagyta el a számat, mikor újra belém döfött, ezúttal sokkal erősebben. Felvett egy lassú tempót és izgatóan mozgott bennem, csúszkált a testemen. A bensőmben máris láva robbant, mindenhol melegséget éreztem, még a lábujjaimban is. Isteni volt őt újra érezni, a testünk teljesen egymásra volt hangolódva. Én nyögtem, ő morgott. Ő nyöszörgött, én nyávogtam. Mikor káromkodott, kiabáltam. – Olyan… gyönyörű vagy. És… olyan szűk. És forró. És nedves. Istenem, olyan finom – nyögte a fülembe, én pedig a szemeimet összeszorítva és a haját, valamint a lepedőt tépve nyögtem és lubickoltam ebben az isteni érzésben. Igen, annyira szükségem volt már rá. Végre.
Vadabbul és erősebben lökött, mindketten fentebb csusszantunk az ágyon, a szám szüntelen tátva volt és egy percig se fogtam vissza a nyögéseimet, ahogy ő se. Liam egyre csak lökött, a homloka ráncba szaladt és izzadság cseppek táncoltak rajta, a karjaimmal a vállát öleltem át és forrón tapadtam hozzá. Liam hirtelen lenyúlt közénk és dörzsölni kezdte a csiklómat, mire a nevét sikoltottam a körmeimet a vállába engedtem és vártam, hogy végre lezuhanjak, és az orgazmus átvegye a testem felett az irányítást.

De nem történt meg.

Közel voltam, rohadt közel voltam, de mégsem. A testem megfeszült, minden egyes porcikámmal arra koncentráltam, hogy elélvezzek, hogy végre könnyíthessek magamon, de nem sikerült. Annyira akartam, minden akaraterőmet bevetve, hogy önmagában ettől sikerülnie kellett volna. De nem sikerült. Úgy maradtam, mint számtalan alkalomkor, csak ezúttal nem egyedül és nem a saját ujjaim miatt. Liamnek sem sikerült visszahoznia az orgazmusomat és hirtelen könnyek gyülekeztek a szemeimbe. Ettől féltem.
Lehunytam a szemeimet és mélyen ki és be lélegeztem. Gyorsan kellett cselekednem.
Liam még mindig izgatott a kezével odalent, miközben vadul mozgott. A szemei félig nyitva voltak, a fogaival az alsó ajkát harapta, a haja kócosan meredezett az ég felé és erősen koncentrált. Tudtam, hogy rám várt, és már alig bírta tartani. Édes istenem, annyira szeretem őt ezért.
- Liam! – csúszott ki a számon a neve hangosan, a szemeimet újra összeszorítottam és próbáltam visszatérni hozzá az ágyba. A csípőmet megemeltem és eléje mentem, mire felkiáltott, a nevemet kiáltotta és, hogy nézzek rá, mire a szemeim kipattantak és végig néztem, ahogy szét hullik a karjaim között és elélvez. A nevét suttogtam, öleltem magamhoz, a lábaimmal szorítottam és a fejét puszilgattam, miközben ő elélvezett, megremegett és az óvszerbe élvezett és rám rogyott. A fejét a melleim közé temette, remegve szedte a levegőt és úgy pihent rajtam, mint egy ártatlan kisfiú. Nem éppen a legártatlanabb kisfiú volt, de az én kisfiúm. Csodálatos volt, ahogy elélvezett. És újra könnyek gyülekeztek a szemeimbe, mert én nem adhatom meg neki azt az örömöt, hogy vele együtt élvezek.
Feküdtünk így egy ideig csendben, aztán felemelkedett és rám nézett. Elmosolyodott, én pedig nagy nehezen lenyeltem a könnyeimet és visszamosolyogtam rá.
- Szeretlek – mondta újra, miközben végig simított a hasamon, aztán megcsókolt.
- Én is szeretlek – suttogtam vissza. Mikor elvállt tőlem, még mindig a világ legédesebb vigyorával nézett rám. A szívem szakadt meg érte.
- Mindjárt jövök – suttogta, aztán újabb csókot nyomott a számra, majd kihúzódott belőlem és leszállt rólam. Eltűnt a fürdőszobában, én pedig összegömbölyödtem és az oldalamra fordultam el a fürdőszobától. A szemeimet szorosan lehunytam, nehogy a könnyeim kicsorduljanak, de késő volt és villám gyorsan gördültek le az orcámon. Hevesen kaptam oda a kezeimmel és durván töröltem le őket, aztán a fejet a párnába nyomtam és összeszorítottam a számat. Nem sírhatok. Nem szabad, hogy Liam észrevegye.
Hallottam, ahogy visszajött a fürdőből, aztán mellém mászott és kifli alakban átölelt.
- Alszol? – kérdezte, a kezével könyökölt és lenézett rám. Csukott szemekkel felmorogtam, mire hallottam, hogy elmosolyodott. – Aludj jól – nyomott csókot az arcomra, aztán a halántékomra, majd a nyakamba és a vállamra. Lefeküdt mellém, kezével átölelte a derekam és szorosan húzott magához, majd a nyakamba kezdett szuszogni. Végre szabadjára engedhettem a könnyeimet. Liam elaludt mögöttem, én pedig ébren feküdten kábultan, míg el nem nyomott a zavaros álom. 

3 megjegyzés:

  1. Wow.... Mindenre gondoltam, csak erre nem..... Szegény Chanel.... Ezt remélem azért meg fogja majd mondani Liam- nek... Biztos, hogy megpróbál majd segíteni neki....


    A rész pedig nekem nagyon tetszett!❤❤❤ Még mindig oda vagyok a sztoriért! ❤❤😍😍

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tényleg nem jutott az eszedbe ez a lehetőség?:D És hát majd meglátjuk, hogy Chanel hogyan éli meg az egészet. ;) Örülök, hogy még mindig szereted a sztorit!! ^^ Xx♥

      Törlés
  2. Örülök, hogy tetszett! :) Xx♥

    VálaszTörlés