Hii babes,
yeey, újabb rész közzététele, ezaz!:3 Ah mostanában annyira izgatott vagyok a részek miatt, állandóan nyomnám fel őket, de akkor hamar elfogynának, azt pedig nem szeretném, haha. Mivel az iskola sem hagy normálisan, nyugodtan 0-24 -ben írni lol, ezért nem tehetem, hogy a hét mindennapján felnyomok egy részt.:( Pedig szívesen tenném! Oh, a mai részt illetően pedig azt hiszem eseménydús. Remélem tetszeni fog!:3 Visszajelzéseknek nagyon örülök mindig, és köszönöm őket. Írjátok le bátran a véleményeteket, hiszen érdekel, tetszik -e a sztori. Jó olvasást!Xx.♥
yeey, újabb rész közzététele, ezaz!:3 Ah mostanában annyira izgatott vagyok a részek miatt, állandóan nyomnám fel őket, de akkor hamar elfogynának, azt pedig nem szeretném, haha. Mivel az iskola sem hagy normálisan, nyugodtan 0-24 -ben írni lol, ezért nem tehetem, hogy a hét mindennapján felnyomok egy részt.:( Pedig szívesen tenném! Oh, a mai részt illetően pedig azt hiszem eseménydús. Remélem tetszeni fog!:3 Visszajelzéseknek nagyon örülök mindig, és köszönöm őket. Írjátok le bátran a véleményeteket, hiszen érdekel, tetszik -e a sztori. Jó olvasást!Xx.♥
![]() |
Chanel Adele Sangster |
- Nem Sophia, te állítsd le magad!
- Tessék? – kérdezett vissza hitetlenkedve.
- Liam, ne miattam vesszetek össze – súgtam neki, majd lelöktem magamról a
takarót.
- Chanel, ennek semmi köze hozzád, maradj, itt kérlek!
- Nem. Beszélnetek kell. Én majd a szobámba megyek.
- Chanel, kérlek! – nézett rám Liam, miközben felálltam.
- Ez mindennek a teteje Liam! Én ezt sohasem gondoltam volna rólad!
- Kímélj meg ettől a dumától, jó? Ne tégy úgy, mintha minden az én
hibám lenne. Azt hiszem én eleget tepertem utánad.
- De Liam, esküszöm, hogy én…
- Nem hiszek neked. És most hagyj aludni, majd reggel megbeszéljük, hogyan
tovább.
Nem tudtam mit tegyek. Menjek el, és ne üssem bele az orrom továbbra is
Liam szerelmi életébe, miután már jól belekeveredtem, vagy maradjak vele, és
vigasztaljam meg. Tudom hogy, szomorú és összetört, és szeretnék vele maradni.
Sophia megfordult, majd bevágta az ajtót, ezután pedig újra sötét és csend
lett. Teljesen ki tudtam venni Liam arcát a sötétben, gyönyörű szemeivel engem
pásztázott, majd sóhajtott egyet és a hajába túrt.
- Fogalmam sem volt róla, hogy eljön – morogta, én pedig az ajkamba harapva
visszaültem mellé az ágyba.
- Tudom.
- El akarsz még menni?
- Figyelj Liam, nem akarok közétek állni. Nem akarom, hogy miattam
vesszetek össze.
- Chanel, ez a kapcsolat már így se, úgy se működne, és te…
- Én pedig még csak ráteszek egy lapáttal.
- Nem, ez nem így van. Ne érezd így.
- De… tudod biztosan, hogy Sophia megcsal téged?
- Nem.
- És mi van, ha tényleg nem csal meg? Ő pedig most minket együtt látott
így…
- Ha nem csal meg, már akkor sem tudnám vele folytatni.
- Biztos vagy ebben?
- Igen – nézett újra a szemeimbe. – Alszol velem?
Nagy levegőt vettem, majd bólintottam és visszafeküdtünk az ágyra. Jobban
szorított magához, mint az előtt, hogy először elaludtunk volna.
Tizenegy órakor ébredtem fel, ugyanúgy ahogy tegnap este másodjára aludtunk
el. Liam szó szerint magához láncolt, és nem tudom, hogy mit szólt volna bárki
is, ha ránk nyitott volna.
Elhessegettem ezt a gondolatot, ugyanis igazán nem akartam, hogy a tegnap
éjjel ismétlődjön.
Liam békésen szuszogott mellettem, én pedig egyszerűen nem akartam mellőle
ki kelni, bármennyire is furcsa volt a helyzet.
Soha sem aludtam még fiúval, és bár a lányok többsége alszanak a pasijukkal,
majd azután fekszenek le velük, én nem tartozom ebbe a csoportba.
Liam pedig olyan édes volt. Mosolyogva néztem az arcát, és örültem, hogy
most gondtalanul tudom bámulni, mivel alszik.
Majd egy hirtelen mozdulatban rám gördült, lefogta a kezeimet, mindkettőt a matrachoz szorította, és édesen vigyorgott rám.
- Megijesztettél!
- Nem vetted észre, hogy felkeltem, ugye?
- Liam, szállj le rólam – motyogtam.
- A –a, túl kényelmes vagy.
- Liam!
- Hmm?
- Nehéz vagy – nyögtem, ő pedig még jobban rám nehezedett, fejét a
mellkasomra fektette. Nem igazán foglalkozott a szenvedésemmel, nyugodtan
feküdt rajtam, én pedig egy idő után feladtam a kapálózást.
Majd Liam a reggel folyamán másodjára rémisztett halálra azzal, hogy
kegyetlenül csikizni kezdett, ami miatt muszáj volt felvisítanom.
- Liam, Liam! – kiáltoztam a nevét, de ő nem hagyta abba, és nem kizárt,
hogy felvertem pár embert a környezetünkben lévő lakosztályokban is.
Végül a jó kedvünket Louis és Niall, pontosabban csak Louis rontott el,
mikor berontott a szobába.
- Komolyan Liam, mi a fasz ütött beléd? – kérdezte Louis durván, mire
elhallgattam és félve pillantottam Liamre.
- Neked is jó reggelt Louis! Minek köszönhetem ezt a kellemes köszöntést?
- Itt hemperegsz más lánnyal, miközben a barátnődnek majd megszakad a szíve
egy lakosztállyal arrébb? Én mondtam, hogy ez lesz Liam! Kibaszottul
megmondtam, hogy be kéne fejezned, mert Sophia rájön!
- Állj már le Louis! Elmondhatom, hogy mi van? Köszönöm! Nem érdekel,
mennyire szakad meg Sophia szíve. Ő csalt meg engem, és nem én őt.
- Komolyan? Nem te őt? – vágott közbe idegesen Louis.
- Chanel, történt valami köztünk az este? – kérdezte Liam pattogó hangon.
- Nem.
- Hozzád értem úgy, vagy bármi mást csináltam?
- Nem.
- Ja, persze, majd hinni is fogok neki – rázta meg a fejét Louis.
- És nekem hogy nem hiszel? – kérdezte hangosan Liam. – Louis, Sophia csal,
kitudja mióta. A turné kezdete óta, vagy már korábban is volt szeretője,
fogalmam sincs. De az biztos, hogy nem hűséges hozzám. Én csak aludtam Chanelel.
A barátom úgy, mint te, Niall, Harry, vagy bárki. Aludtam már veled is, nem?
- Liam, ha én nem vagyok, már ezerszer megcsókoltad volna! Ne mondd azt,
hogy nem, mert láttam. Mind láttuk. Nem vagyunk vakok.
- De nem tettem, jó? – emelte fel a hangját.
- Jó, akkor is át kéne jönnöd, és megbeszélni vele a dolgaitokat, mert ez
nem oké!
- Rendben. Még valami?
Louis kiment, Niall pedig elhúzta a száját, majd bíztatóan rám mosolygott,
és becsukta az ajtót.
Magamban eldöntöttem, hogy még ma hazautazok, és nem kavarom tovább a port.
Liam összeveszett miattam Sophiával és Louissal, ez pedig már több mint sok.
Nem szeretnék problémát okozni neki.
- Átmegyek a szobámba felöltözni – mondtam Liamnek, aki az arcát dörzsölve
bólintott. Felálltam, és felszedtem a cuccaim, amiket tegnap este levettem, és
mielőtt kiléptem volna az ajtón, Liam utánam szólt.
- Chanel, ne haragudj rám, oké?
- Liam, honnan veszed, hogy haragszom rád? Egyáltalán miért kéne haragudnom
rád? Nem vagyok mérges – fordultam vissza felé, majd
folytattam. – Sőt, inkább szégyellem magam, hogy újabb emberrel összevesztél
miattam.
- Chanel, Louis csak…
- Louis az egyik legfontosabb ember az életedben.
- De Louis meg fog bocsájtani.
- És mi lesz Sophiával?
- Azt még nem tudom – hajtotta le a fejét, és megvakarta a tarkóját.
- Felöltözök – mondtam halkan, majd magára hagytam.
Fekete, lenge vászonból készült, alul csipkés shortot húztam magamra, egy
fehér alapon rózsaszín rózsás toppal, melyből jócskán kint volt a hasam, ami
persze egyáltalán nem érdekelt. Hiszen azért edzek olyan keményen, hogy fel
tudjak venni ilyen felsőket. Rojtos, csipkés, rózsa mintás szintén fekete
kardigánt vettem még rá, hajamat egyszerűen megfésültem, majd egy arany
levelekből álló hajráfot raktam a fejemre. Fogat mostam, felraktam egy alap
sminket, majd visszamentem a szobámba, és foglaltam a telefonomon egy ma délutáni
járatra Londonba jegyet. Ezután összepakoltam a holmimat, visszahoztam a
fürdőruhából a tegnap viselt dolgaimat, melyet Niall leöntött, és a smink
cuccaimat is. Éppen mikor végeztem kopogott és nézett be Liam.
- Reggelizel velem? – kérdezte mosolyogva.
- Igen – bólintottam, majd a hátsó zsebembe csúsztattam a telefonomat, és
kimentünk. A reggeli már a nagy étkező asztalon várakozott.
- Csinos vagy – jegyezte meg édes vigyorral az arcán, mikor leültünk
egymással szemben.
- Köszönöm – válaszoltam mosolyogva, majd megízesítettem a kávémat, és
beleittam.
- Holnapután repülünk Philadelphiába – mondta. – Tényleg, meddig maradsz?
- Um, nem tudom Liam – hazudtam, és inkább a tányéromba figyeltem, mely még
üres volt.
- Ó, maradj, ameddig csak tudsz! – kérte csillogó szemekkel.
- Majd meglátom. Nem akarok a terhedre lenni.
- Egyáltalán nem vagy a terhemre Chanel.
- Jó, hát majd meglátjuk.
- Rendben – mosolygott. – Na és, találtál már munkát?
Erre most mégis mit válaszoljak?
- Nem, még nem. Elég nehéz ez.
- Persze megértem. De azért van elég… - hallgatott el.
- Pénzem? Van, az évek során sok összegyűlt, gyűjtögettem, szóval van elég.
- Jól van, de ha bármire szükséged van, csak szólj.
- Köszönöm.
Reggeli után Liam elment fogat mosni, én pedig összepakoltam a tányérokat,
és visszaraktam a zsúr kocsira, amiért hamarosan jönni fog valaki.
- Oké, akkor jöjjön, aminek jönnie kell.
- Liam, kérlek, ne rúgd fel a kapcsolatod miattam.
- Chanel, ha szakítunk Sophiával, az akkor sem miattad lesz. Vésd ezt a
fejedbe. Nem sokára jövök – húzott magához és puszit nyomott a homlokomra, én
pedig lecsuktam a szemeim a pillanat erejéig. Rám mosolygott, majd megfordult,
és kiment.
Nem volt mit tennem a lakosztályban, így hát cipőt húztam és lementem a
hotel előcsarnokába. Lehuppantam az egyik kényelmes kanapéra, és felvettem egy
női magazint. Én, meg az újságmániám.
Éppen a francia divathetekről olvastam, mikor túlságosan ismerős hang
ütötte meg a fülemet. Nem túl feltűnően felpillantgattam az újságból, és azt
hittem, majd’ elájulok, mikor háttal nekem megpillantottam Taylort egy
bőrönddel. Bármikor felismertem volna hátulról bármelyik fiút, ráadásul a hang
is stimmelt. Ezer százalék volt, hogy nem messze tőlem egyik bűnbanda társam
telefonál.
Eszméletlenül megörültem a kíváncsi, vagány, és a bátor énemnek, mely azóta
nem bújt elő, hogy felültem a gépre mikor jöttem. Tudni akartam, mi a francot
keres itt Taylor, és hogy kivel beszél telefonon. Az sem érdekelt, hogy
lebukhatok. Mert, ha meg van, mit keres itt Taylor, sakkban tudom tartani,
vagyis, ha kitálal Damonnek rólam, én is kitálalok róla.
- Lerakom a cuccaim anya, és azonnal indulok – mondta, nekem pedig leesett
az állam a magazin mögött.
Lapoztam egyet, majd gyorsan visszanéztem a magazinba, mikor láttam, hogy
Taylor meg akar fordulni. Alig vártam, hogy kiszúrjon, és mikor ez nem történt
meg felpillantottam, de már itt sem volt. Mi a fene? Most észrevett? Vagy csak
én láttam meg őt? És az édesanyjával beszélt telefonon? Igaz, nem tudom
pontosan, mi történt a szüleivel, de én azt hittem, hogy nem pont ő fog
titokban a családjával találkozgatni. Hű, ez nem kicsit sokkolt.
Alaposan körülnéztem még a magazin mögül, hátha még itt van valahol lent,
és én csak nem vettem észre. Ha már eddig nem buktam le, akkor ne is bukjak.
Leraktam az újságot, majd felálltam, és a lifthez mentem.
A lakosztályba visszaérve még mindig egyedül voltam. A szobámba mentem,
lehuppantam az ágyra és hátra dőltem.
Nem hiszem el, hogy Taylor, Damon hűséges kis csicskája a családját
látogatja Amerikában. Különben is úgy tudtam, hogy Chicagoból jött, mi a
francot keres akkor itt Detroitban?
Idióta vigyor terült el az arcomon, hiszen ez azt jelenti, hogy a markomban
van. Bármikor meg tudom zsarolni bármiért, és ennél jobbat nem is tudtam volna
elképzelni. Taylor nem kedvel, én sem őt és, ha keresztbe akarna nekem tenni,
akkor megvan az ok, miért ne csinálja.
Egyszer csak kopogtatásra lettem figyelmes, majd gyorsan felültem, hogy
lássam ki az. Szőke hajkoronával és egy kék szempár köszönt vissza.
- Szia Niall.
- Bejöhetek? – kérdezte.
- Persze – mosolyogtam és felhúztam a lábaimat törökülésbe.
- Minden rendben? – sétált be mosolyogva, majd leült mellém.
- Hát tudod, most ez az ügy Liammel és Sophiával. Az a csaj rendesen
bekavart.
- Ennél jobban már csak nem is tudhatott volna.
- Remélem, minden helyre jön – mondta, én pedig rajta jártattam a szememet.
– Úgy értem… én nem bánnám, ha Liam szakítana Sophiával. És ti pedig annyira
összeilletek. Komolyan, csak jó rátok nézni, és annyira látszik, hogy
mindketten bejöttök a másiknak, mégsem lép egyikőtök sem. És szeretném azt
hinni, hogy Sophia miatt van ez.
Az arcom teljesen pírba borult, míg Niall csak aranyosan mosolyogva
vizslatott.
- N –nem tudom honnan vetted Niall, de Liam biztosan nem…
- Csak látni rajtatok oké? Jó ideje ismerem Liamet és tudom, mikor
szerelmes.
- Persze, hogy az.
- De nem Sophiába.
Az alsó ajkamba haraptam, majd lesütöttem a szemeimet. Nem hiszem el, hogy
Niall hamarabb rá jött, mint én. És azt sem hiszem el, hogy ennyire belezúgtam
Liambe.
OKÉ
VálaszTörlésKEDVENC RÉSZEM
SOPHIA KIAKAD
LOUIS KIAKAD
TAYLOR VÉGRE MEGJELENT
NIALL A VÉGÉN EGY ÉDES KIS GOMBÓC
HOLYFACKKKKKK.
MÁR AZÓTA VÁRTAM ARRA, HOGY TAYLOR FELBUKKANJON, HOGY MONDTAM, HOGY LEGYEN BENNE. ÉS VÉGRE, 17 RÉSZ ELTELTÉVEL MEGTÖRTÉNT. ASKSDJLKSAÉLS.
THANKYOU!
Uhhhh. :3 So. Imádtam. A kedvenc részem lett, oké? Jobban tetszett, mint amikor Lanel szerelmeskedett. :O I MEAN SZERETEM, MIKOR LOVEOLNAK MEG MINDEN, BUT EZ A RÉSZ!!!!!!!!!!!!!!!!
H O L Y S H I T
! ! ! ! ! ! ! !
H O L Y S H I T
! ! ! ! ! ! ! !
OK
befejeztem. But kajak imádtam ezt a részt.
Bye now.
♥xx
:) Imádom. Mondjuk nekem nem ez lett a kedvencem nekem még mindig a betőréses részek a kedvenceim!! De ezt is iszonyat jó lett!!
VálaszTörlésOo...Louis kiakad!!
Niall Chanel párti, de nem csak ő!! ;)
Folytit!! :D