[00. - Prológus]

Sziasztok!

Ah, elérkeztünk végre ide. Izgatottan teszem közé a prológust, mely remélem, hogy elnyeri a tetszéseteket! Döbbenten vettem észre, hogy már hatan vagyunk a blogon, melynek nagyon -nagyon örülök! Csodálatosak vagytok!:3♥ A bevezetőhöz kapott két kommentet szintén nagyon szépen köszönöm!(:♥ Mostantól a részek alján pipálni is tudtok, valamint oldalt van egy chat, és a szereplők fülecske, ahova betekinthettek némi információért két főszereplőnkről. A következő rész kedden érkezik! Jó olvasást!Xx.

Chanel Adele Sangster

2014. december

A zene iszonyatosan dübörgött, ezer izzadt test dörgölődzött nekem, amíg átkeltem a táncparketten a bárt megcélozva. Színes fények táncoltak a szemem előtt, és egy pillanatra meg is álltam és erősen lehunytam a szemem, hogy koncentrálni tudjak. De aztán nekem jöttek, amitől teljesen hátra tántorodtam, és neki estem volna egy másik embernek, ha a tag nem kapta volna el a kezem, ezzel magához rántva. Nem ijedtem meg, hiszen megtudtam magam védeni, két pofon, a térdem találkozása középső szervével, és az illető máris mozgásképtelenné válik. Kezeimet mellkasára raktam, majd megállapítva azt, hogy milyen izmos, toltam el kicsit magamtól. Felnéztem rá, ő pedig rögtön egy dögös vigyorra húzta telt, rózsaszín ajkait. Zöld szemeiből tökéletesen ki tudtam olvasni, mennyi alkohol is került már a szervezetébe, és tekintve, hogy első tapintásokból, csinos pofijából és szexi mosolyából jó első benyomást tett rám, örültem, hogy kellőképpen ittas, ahhoz, hogy meglopjam. Nem húzódtam el tőle, ami neki is tetszett, így még szélesebb vigyor terült el az arcán.

- Nocsak, nocsak, milyen figyelmetlenek voltunk - mondta mély hangján, amitől kirázott a hideg. Vigyorogva simított végig hüvelykujjával fedetlen csípőmön, ahol biztos, hogy megjelent a lúdbőr.

- Ezek szerint te is, mert te jöttél nekem - biccentem oldalra a fejem és szemtelenül néztem rá.

- Hova indultál királylány? Elhagytad a herceged?

- Ne hívj így! És nincsen hercegem, nincs szükségem rá. Mindinkább egy rosszfiúra - mosolyodtam el.

- Nos baby, megtaláltad akit kerestél - búgta szexin a fülembe, én pedig rögtön tudtam, hogy meg van az az ember, akit kerestem. - Szeretnél velem táncolni, ugye? - simított végig egyik kezével a gerincemen. Válaszra sem méltatott, elindult a terem egyik sarka felé és a kezemet szorosan fogva húzott maga után. Hirtelen megállt, és felém fordult, amitől a mellkasába ütköztem, megint. - Nahát, már megint - vigyorgott, mire összehúztam a szemöldökeimet, de nem szóltam egy szót sem. Mindkét kezét a derekamra helyezte, majd a zene ritmusára kezdett táncolni.

Hamar beleéltem magam, és a lehető legtöbb módon dörgölődztem dudorodó középsőjéhez. És mikor már azt hittem, az ölébe kap, és itt a falnál dug meg, a füléhez hajoltam és azt kiáltottam bele, hogy szomjas vagyok. Bólintott, és a bárpult felé kormányzott.

- Mit kérsz inni? Meghívlak! - kiáltotta, mivel a hangos zenétől nem hallottuk egymást.

- Amit te - válaszoltam.

- Biztos? - pillantott rám egy féloldalas mosollyal, én pedig megforgattam a szemem és közelebb hajoltam hozzá.

- Igen, biztos - mondtam határozottan, majd visszaültem normálisan a székre, ő pedig egy ideig fürkészett, aztán vállat vont és kért két whiskeyt. Mikor fizetett a hátsó zsebéből húzta elő a pénztárcáját, és miközben kihúzott egy meglehetősen nagy számjegyű bankjegyet, kikászálódott egy picit a többi is. Bingó! Innen már, gyerek játék.

Körülnéztem a teremben, és a kijárat felé pillantottam meg Damont, aki apró mosollyal az arcán figyelt engem. Elcsodálkoztam mókás arckifejezésén. Általában sosem mosolyog, komoly, fegyelmezett, most viszont mégis apró mosoly játszadozott ajkain. Gyorsan visszafordultam a srác felé, aki éppen elém rakta az italomat.

- Köszönöm - csúsztam le a székemről, majd ajkaimat puhának tűnő arca felé közelítettem. Mikor visszaültem a helyemre, nagy vigyorral az arcán nézett rám, én pedig szemeibe nézve beleittam a whiskeymbe.

- Hogy lehet - kezdte elgondolkozva -, hogy egy ilyen szexi csaj egyedül van egy szórakozóhelyen?

- Ne kérdezősködj, inkább igyál! - mondtam, és felhajtottam a borostyánszínű italt. Kissé tátott szájjal meredt rám, míg én csak elvigyorodtam és odakiáltottam a csaposnak. - Legyen szíves még egyet!

A második pohárral már nem szándékoztam meginni, tekintettel arra, hogy bevetésen vagyok, és a whiskey egy nehéz ital.

A srác kért még egyet, én pedig elmerültem arca tanulmányozásában. Nagyon fiatalnak tűnt, szerintem idősebb voltam nála. Az is biztos, hogy hamis személyivel jutott be.

Egyszer csak lerakta a poharat, felállt, megfogta a kezem, és elindult egy másik irányba. Pont úgy, mint az előbb, megint megállt, így neki ütköztem. A fenébe ezzel!

- Kívánlak királylány - simított végig az arcomon mutatóujjával, én pedig egy hirtelen mozdulattal elkaptam az ujját és kifordítottam.

- Mondtam, hogy nem vagyok királylány! - suttogtam dühösen, ő pedig még szélesebben vigyorgott, ennek ellenére láttam a fájdalmat a szemeiben. Elengedtem, ő pedig megfogta a derekam és magához rántott.

- Harcias vagy, ugye? Ez nagyon tetszik - suttogta jobb fülembe, majd ajkai közé vette a fülcimpámat. Először szopta, aztán pedig rá is harapott. Felnyögtem, ami őt felbátorította így fülemről a nyakamra tapadt, és bódultan kiszívta.

Kaptam az alkalmon, és nyögdécselve a farzsebébe csúsztattam kezemet, majd könnyen kihalásztam tárcáját. Észre sem vette, annyira belemerült nyakam tanulmányozásába. Aztán hirtelen elvált tőlem, nekem pedig azt hiszem kicsit elkerekedtek a szemeim.

Most vette észre! Lebuktam! - ezek, és ilyenekhez hasonló gondolatok szelték át sebesen az agyamat.

Ő viszont csak egyszerűen letámadott ajkaival. Meglepetten felnyögtem, és óvatosan táskámba csúsztattam a pénztárcáját, majd kezemet a tarkójára raktam és meghúztam a haját.

Lihegve elhúzódott tőlem, én pedig elvigyorodtam.

- Elmegyek a mosdóba - kiáltottam.

- Elkísérlek! - jelent meg rögtön egy kanos vigyor az arcán.

- Nem kell! Mindjárt jövök - kacsintottam, és sietősen ott hagytam. A mosdók felé vettem az irányt, mert tudtam, hogy azok mellett van egy vészkijárat, és a srácok már ott fognak várni.

A fiú nem is sejtette mikor elengedett, hogy akkor látott utoljára.