[38. - Szemtelen vagy Batwoman]

Hii babies,

ne haragudjatok, amiért az előző rész elejére nem írtam, de Beccsu rakta ki helyettem szombaton, mert én Magyarországra utaztam. És hát mondtam neki, hogy íron valamit az elejére, de nem tette meg lol.:D 

Ugh, alig várom a nyári szünetet, és a gondolat, hogy még egész júniusban mennem kell, sírba visz. Mindegy, nem akarlak untatni titeket.:D Köszönöm szépen a visszajelzéseket, pipákat és kommenteket, minden egyes kattintásnak és nekem szánt sornak nagyon örülök.:3 Jó olvasást!♥ X

Chanel Adele Sangster

Csend telepedett ránk az autóban, majd feltűnt, hogy Liam felé haladunk. Nem szóltam semmit, hisz attól még, hogy felé megyünk, attól még mehetünk teljesen máshova. Ám nem sokkal később befordult az utcájába, és leparkolt, a hatalmas, fényűző háza előtt.

- Hozzád jöttünk? – kérdeztem, mire mosolyogva bólintott és leállította a motort. Kiszállt, én pedig követtem a példáját, nehogy megelőzzön, és megint ő nyisson nekem ajtót. Mosolyogva megfogta a kezem, lezárta az autót, majd húzott a kapuhoz. Beütötte a kódot, mire az zúgva kinyitódott. Végig mentünk a kis ösvényen, majd fel a lépcsőn a bejárati ajtóhoz. Előszedte a kulcsait, kinyitotta, és máris a meleg házban voltunk.

Kíváncsian vártam, hogy mi fog történni, persze azt se bántam volna, ha egyszerűen csak levetkőztetett volna és az ágyába bújtunk volna. Ám ehelyett megkért, hogy várjak az előszobában, majd magamra is hagyott, és korábbi állítását megcáfolva, miszerint rossz vagyok, jó kislányként viselkedtem, és ott maradtam, ahol kérte. Még csak leskelődni sem próbáltam meg, hanem vártam Liamre, aki nem sokára vissza is tért.

- Gyere – fogta meg újra a kezem, majd húzni kezdett a folyosón, a nappaliba, ahol semmi extra nem volt. Alsó ajkamba harapva néztem körül, de ő csak tovább húzott az eltolható üvegajtóhoz. Kiléptünk a teraszra, onnan le a fűre, és már láttam, hogy mivel készült nekem.

Nem messze tőlünk egy hatalmas fehér vászon állt, előtte ízléses kerti bútorok hevertek, két személyes kerti ágy, kis asztal, fotel, díszpárnák és pokrócok. Az egyik kerti ágy mellett volt néhány tányér lefedve, boros vödör pedig a fűben, jéggel és persze egy üveg borral együtt. A hatalmas tölgyfán füzérek égtek, amik hangulatos világítást adtak az egésznek. Összességében annyira jól nézett ki, hogy kedvem lett volna megörökíteni az egészet. Hihetetlen, mennyit fáradozhatott ezzel Liam, és még csak olyan sok ideje nem is volt rá. Talán ha egy órát voltunk külön.

- Tetszik? – szakított ki a gondolataim közül, én pedig rögtön bólintottam válasz képen.

- Nagyon Liam. Gyönyörű ez az egész.

- Huh, tényleg tetszik? – kérdezte, és amint elbírtam szakítani a tekintetem a látványtól, rá néztem, pontosan a gyönyörűen csillogó barna szemeibe.

- Igen, nagyon tetszik Liam. Elképesztő. Mit fogunk nézni? – kérdeztem rögtön, ő pedig felkuncogott és közelebb húzott a füvön. Leültünk az egyik kerti ágyra, ő pedig szét is bontott egy takarót, és rám terítette.

- Három filmet választottam, és fogalmam sincs, melyik mellett fogsz dönteni. Természetesen megnézhetjük mind hármat – nevetett, én pedig egyre izgatottabb lettem a filmválasztása miatt.

- Mi az a három film?

- Hát az egyik a Másnaposok – kezdte, én pedig felnevettem. Természetesen láttam már a filmet, és megvigyorogtatott, hogy pont ezt választotta. Rá vall, ez annyira pasis. – A második a Batman.

- Batman, komolyan? – nevettem fel, neki pedig felcsillantak a szemei.

- Szereted? – kérdezte izgatottan.

- Még nem láttam.

- Oh, nem probléma! – vigyorgott. – És a harmadik pedig egy nőiesebb, romantikusabb, hiszen a nők ezt szeretik.

- Hm, kíváncsi vagyok. Szóval? – vontam fel a szemöldököm.

- Titanic.

- Liam, ennél jobban már nem is választhattál volna – nevettem és átöleltem, ő pedig mosolyogva visszaölelt.

- Most miért? – kérdezte kicsit értetlenül, én pedig abba hagytam a nevetést, nehogy megsértsem vele.

- Pasis választás – vigyorogtam. – Tipikus pasis. Két vígjáték és egy romantikus. Hát persze – vigyorogtam. – És bár szeretem a Titanic –ot, a Batman –t akarom nézni!

- Tényleg? Úgy bíztam benne, hogy ezt választod, bár nem sok esélyét láttam! Imádom a Batman –t!

- Tudom – mosolyogtam. – És mivel nem láttam, természetes, hogy azt választom.

- Szuper! Akkor esetleg, tálalnám a vacsorát, amit nem én készítettem, hanem rendeltem, de remélem ízleni fog. Aztán pedig megnézzük a Batman –t!

Mosolyogva bólintottam, közben pedig feljebb ültem az ágyon. A tányérok felé fordult, majd egyszerűen megfogta az egyik reggelizős tálcát, hiszen lábai voltak, amin megállt az asztalon, és elém rakta. Felült velem szemben, majd elvette a másikat is, és levette a fedőt az ételekről.

- A kedvenc éttermedből rendeltem.

- Komolyan? A WHTIE BOMB –ból? – csillantak fel a szemeim, ő pedig elmosolyodott és bólintott, majd az egyik tányér fedője után nyúlt és levette azt. Úgy tettem, mint ő, ám én a főételt fedeztem fel magam előtt.

- Tudom, hogy nem vagy finnyás lány, szóval kockáztattam és kagylót rendeltem.

- Szeretem a kagylót – vigyorogtam.

- Huh, de jó – könnyebbült meg. – De, ha nem szeretnéd, akkor is készültem b tervvel.

- B tervvel?

- Pizzával – mondta, én pedig felnevettem. – A garnélarákot pedig még én sem kóstoltam, szóval kíváncsi vagyok rá, milyen.

- Én azt hiszem ettem már azt is – mondtam, miközben levettem a levesről is a fedőt.

- Burgonyakrém leves – mosolygott cukin.

- Mhm. Jó étvágyat!

- Jó étvágyat! – mondta, majd neki láttunk. Az étel, mint mindig, most is isteni volt, nem hiába a kedvenc éttermem a hely. Egy ideig leginkább az ételekről beszélgettünk, elmesélte, mennyi új helyen próbált ki a srácokkal valami újdonságot, helyi specialitásokat. Aztán valahogy a bandára terelődött a szó, amit persze nem bántam, hiszen szívesen hallgattam Liamet, aki egyre jobban belelendült és egy idő után azt hiszem csak akkor tudtam volna leállítani, ha betömöm a száját a zoknijával. Nem mintha baj lett volna az, hogy mesélt, sőt, mosolyogva hallgattam végig és válaszolgattam neki. Közben megkóstoltuk a garnélát és a kagylót is, mennyei íze volt mindkettőnek.

- Nagyon jól választottál ételeket – vigyorogtam.

- Ah, nem tudod, hogy mennyire megkönnyebbültem. Valljuk be, elég nagy kockázatot vállaltam azzal, hogy ilyen ételeket rendeltem, és mégis csak gáz lett volna, ha pizzát kellett volna rendelnünk az eredeti vacsi helyett.

- Ismersz, ahogyan az ízlésemet is, így tökéletesen választottál – mosolyogtam.

- Ez igaz. Kérsz bort?

- Igen. Milyen?

- Vörös. Akkor töltök – nyúlt le érte a földre, majd felrakott két poharat a tálcáinkra és kibontotta az üveget. – Mire koccintsunk?

- Arra, hogy megcsináltad itt ezt az egészet.

- Igazán nem nagydolog, de nagyon örülök, hogy tetszik – mosolygott szégyellősen, majd összekoccintottuk poharainkat, és mindketten beleittunk a borba. Már egyikőnk sem evett, ezért felakartam szedni a tányérokat és beindulni vele, de Liam nem engedte. Egymásra pakolta a mosatlanokat, majd beindult velük, én pedig a pokrócot jobban magamra húzva mosolyodtam el Liamen. Annyira édes, és imádom, ahogy próbál engem lenyűgözni, valamint emlékezetessé tenni az estét.

- Itt is vagyok a desszerttel. Csokis eper – nyújtotta elém, én pedig megfogtam, míg lefeküdt mellém, a karján támaszkodva.

- Mhm, ezt is eltaláltad – mondtam, miközben kivette az első szemet és felém nyújtott. Kuncogva leharaptam a felét, ő pedig bekapta a másik felét.

- Pontozni is fogsz az este végén?

- Hát, ha szeretnéd, akkor igen. De ha az este további része olyan lesz, mint a tegnap estéé, akkor úgy is tudod, milyen pontot kapsz – mondtam, majd csábosan a szemébe pillantottam, közben pedig leharaptam a következő eper felét. Egészen sok volt még a tálban.

Liam felnevetett, majd felém nyújtózkodott és megcsókolt.

- Akkor elindítod a filmet?

- Persze. Biztos, hogy a Batman –t szeretnéd nézni?

- Igen, még nem láttam, szóval szeretném megnézni – pislogtam rá cukin, ő pedig vigyorogva felült és elővett valahonnan egy távirányítót. Megnyomott pár gombot, addig én kivettem még egy epret a tálból és a számba helyeztem azt. Felállt, berakta a cd –t a lejátszóba, majd visszafeküdt mellém normálisan a hátára, és elindította a filmet. A kettőnk közt lévő eperrel teli tál akadályozta, hogy hozzá bújjak, ami zavart, ám nem akartam én cselekedni. Elindult a film, én pedig Liamre néztem óvatosan fél szemmel.

Tekintetét erősen az előttünk lévő képernyőre szegezte és olyan volt, mint egy katona. Olyan volt, mintha félt volna attól, hogy majd rákiáltok, ha máshova mer nézni és megbüntetem majd miatta. Ezen elkuncogtam magam, egészen halkan, hiszen nem akartam magamra vonni a figyelmet hiába éreztem késztetést arra, hogy mellé bújjak, és a mellkasára hajtsam a fejem. Visszatérve a büntetés szóra, a fejemben megfordult jó néhány mocskos gondolat, mely tartalmazott bilincset és egyéb extrém dolgokat. Hm, nem tesznek jót nekem ezek a gondolatok. 

Egy pár pillanatra a képernyőre néztem, ahol feltűnt Batman. Ismertségünk alatt észleltem, hogy Liam túlságosan oda volt a szuperhősért. Rengeteg Batman –es dolga volt, mint például felsők, párna, vagy fülhallgató.

- Minden oké, Chanel? – kérdése kirángatott fantáziálásomból.

- Persze – mosolyogtam rá.

- Tetszik a film is? – faggatott tovább. – Ha szeretnéd, akkor teszek be mást.

- Tisztában vagyok vele, hogy mekkora rajongója vagy Batman –nek, szóval hagyom, hogy nézd és élvezd. 

Erre persze egy kicsit elpirult és a tenyerét az arcára simította.

- Nincs ezzel semmi gond – folytattam a számára kínzó beszélgetést.

- Tudod mit? – kérdezte hirtelen amint felállt. – Inkább átkapcsolom, jó?

Felnevettem, miközben ő felszeretett volna kelni. Gyorsan a keze után kaptam, amikor már majdnem teljesen a lábain állt.

- Csak szívattalak – vigyorogtam rá és közben én is felálltam így majdnem egy magasságba voltam vele.

Felvont szemöldökkel nézett rám, bár telt ajkai jobban lekötötték a figyelmem. Végül lábujjhegyre pipiskedtem és alsó ajkát az enyémek közé zártam egy csalafinta kis csókban.

- Chanel - szólított, míg karjait a derekam köré fonta lazán.

- Liam - mondtam ezúttal én a nevét meg próbáltam nem elvigyorodni, hiszen akkor nem tudtam volna húzni az agyát pihe könnyű kis csókjaimmal.

- Chan, lekésem Batman –t – jegyezte, meg amin muszáj volt elnevetnem magam.

- Tudod mit, innentől Batmannek foglak szólítani.

- Oké – vigyorgott. – Akkor te leszel Batwoman.

- Nincs is ilyen! – néztem rá hihetetlen arckifejezéssel. – És Catwoman vagyok. Talán.

- Nem, nem és nem! – rázta meg a fejét. – Ha én vagyok Batman, te leszel Batwoman. Ha van ilyen, ha nincs.

- Rendben – nevettem fel és puszit nyomtam az arcára, majd visszafeküdtünk, elvette közülünk a tálat és magához húzott, mire nyugodt szívvel fektettem a fejemet a mellkasára és dobtam át az egyik kezemet a hasán. Kivett egy epret, majd már a felét nyújtotta elém, én pedig bekaptam a mutató ujjával együtt, amin elmosolyodott, majd végült kihúzta az ujját. Vigyorogva néztem tovább a filmet, és nagyon örültem, hogy az a hirtelen jött feszültség el is szállt.

A film után úgy döntöttünk, hogy bemegyünk, mert kezdett nagyon lehűlni az idő. Liam kikapcsolta a cd lejátszót, valamint a füzéreket, majd átkarolt és bementünk a házba.

- Tetszett a film babe?

- Igen – mosolyogtam fel rá.

- Én imádom – vigyorgott.

- Tudom – nevettem fel.

- Nos – állt meg előttem és a kezét a derekamra fonta, én pedig neki dőltem.

- Igen? – kérdeztem vissza és csábítóan felpillantottam a szemeibe. – Van még valami terved a randi végére? – kérdeztem halkan.

- Mhm, igazából nem gondolkodtam tovább, mert úgy voltam vele, hogy maguktól jönnek majd az események – mondta, miközben egyik kezét a pólóm alá fúrta, így ujjai máris a csupasz bőrömön játszadoztak.

- Hát akkor hagyd, hogy maguktól megtörténjenek – álltam lábujjhegyre, miközben az ajkaiba suttogtam, majd megcsókoltam. Puha ajkai azonnal levettek a lábamon, és máris kész voltam neki átadni magam. Nem volt kedvem játszadozni, minden, amit akartam, az ő volt, de ő nagyon. Liam a karjait a fenekem alá csúsztatta, én pedig az ölébe ugrottam és lábaimat átkulcsoltam a derekán. Sarkammal a fenekét kezdtem dörzsölni, mire elnevette magát, ezzel megszakítva túlfűtött csókcsatánkat.

Felindult velem a lépcsőn, míg én duzzadt ajkaimat a nyakára tapasztottam és nedves csókokat szórtam el a bőrén. Élesen szívta be a levegőt, szorította meg a derekam, végül hangosan fújta ki a széndioxidot. Elvigyorodtam, hiszen egy gyenge pontjára tapintottam rá. Úgy látszik, eléggé felizgatja és egyben ki is készíti, ha a nyakát csókolgatom.

Berontott a szobába és ledobott az ágyra, majd szexin rám mászott, amin én csak vigyorogni tudtam. Megcsókolt gyengéden, de én nem bírtam ezt, így próbáltam az állatot kihozni belőle haja tépésével. Az alsó ajkamba harapott, majd elhúzódott, az én arcomra pedig egy diadalittas mosoly ült ki.

- Szemtelen vagy Batwoman.

- Te pedig szexi Batman – vigyorogtam, mire neki is csintalan mosoly kúszott az arcára és a torkomat kezdte végig lefelé csókolgatni. Lehunytam a szemeimet, és élveztem nedves ajkait a bőrömön, amik egyre jobban haladtak a nyakam felé. Eközben kezeivel felhúzta a felsőmet, majd elszakadt tőlem, én pedig rögtön felraktam a kezeimet, hogy letudja a ruhadarabot húzni rólam. Elhajította fehér blúzomat és szája az enyémre tapadt. Csípőjét állandóan nekem dörgölte, amivel az őrületbe tudott volna kergetni. A szájába nyögtem, ő pedig ajkait a mellkasomra nyomta, és lefelé csókolgatta a bőrömet a melleim között. Orrát bedugta a melltartó egyik kosara alá, majd felmorgott, eközben ujjaival a hasamon körözött. Felemelkedett, majd megfogta a melltartót és lehúzta a melleimről, ezzel azokat kitámasztva és felnyomva. Rám vigyorgott, mire visszavigyorogtam rá, majd lehajolt és bekapta a bal mellbimbóm.

Miután keményre szopta, megismételte a másikkal is, egyáltalán nem izgatva, hogy én majd megőrülök már, annyira akarom.

- Remélem kiszórakoztad magadat! – nyögtem ki, mikor egy cuppanással elengedte a jobb mellemet.

- Mhm, úgy érzem Batwomannek nem erőssége a türelmesség.

- De nem ám! – túrtam a hajába, miközben a szemeibe néztem, majd megcsókolt. A gatyájába nyúltam és ujjaimat lüktető férfiasságára fontam, mire az ajkamba harapott és durvábban csókolt.

Mikor már nem bírta tovább elszakadt tőlem, majd feltérdelt és letolta a gatyáját. A levegőt kapkodva néztem végig rajta, majd felállt letolta teljesen a lábáról a nadrágot és a bokszert. Villám gyorsan kikapcsolta a gombokat az ingjén, majd lelökte magáról, és vigyorogva mászott rám újra immáron meztelenül.

- Azt hiszem Batman sem nézhetne ki jobban – motyogtam vigyorogva, ő pedig újra megcsókolt, miközben oldalt kezdett matatni az egyik kezével. Oldalra néztem, mire ő is, majd végre talált egy óvszert, amint gyorsan kibontott és magára görgetetett.

- Mehet babym? – duruzsolta a fülembe, nekem pedig hatalmasakat dobbant a szívem a becézésre. Erőtlenül bólintottam, ő pedig megcsókolt, aztán előrelökte a csípőjét. Rögtön nyögés szakadt fel belőlem, míg ő hangosan kifújta a levegőt, aztán a nyakamba puszilt.

Lassan mozgott, de erőseket lökött, amiktől megőrültem és erősen haraptam az alsó ajkamba, de még így is kicsúszott egy nyöszörgés a számon. Liam pedig folyamatos ostromlásával és suttogásával a fülemben még jobban kikészített, így elengedtem magam és olyan hangosan nyögtem, amennyire jól esett. Mi értelme lenne visszafogni magam? Semmi.

- Liam! – csúszott ki a neve a számon, ő pedig felmorgott és a nyakamba harapott. – Ah, te őrült! – szisszentem fel, mire elhúzódott és kissé ijedt tekintettel pásztázta az arcom és a nyakam.

- Fájt? Ne haragudj! – mosolyogva lehúztam magamhoz a nyakánál fogva és megcsókoltam, mire újra ellazult és lustán csókolt vissza. Időközben csípője egészen lelassult, ami egyáltalán nem tetszett, így kezemet végig vezettem a hátán, le a fenekéig, végül belemarkoltam abba. Hangosan a számba nyögött, amitől elvigyorodtam, ő pedig újra lökni kezdett.

Hangosan nyögve, a haját tépve élveztem el, és nem sokkal később Liam is rám rogyott. Fejét, mint minden szeretkezésünk után a mellkasomra hajtotta, és mindketten próbáltuk légzésünket csillapítani.

Kis idő múlva megtörte a köztünk kialakuló csendet.

- Szóval milyen volt az első randink? – emelte fel a fejét, arcán vigyor játszadozott.

- Hmm – tettem gondolkozást, csak, hogy húzzam az agyát. – Azt hiszem a lehető legjobb. Lesz második is – biztosítottam, ő pedig felkuncogott és megcsókolt.